K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

27. r�sz	Wiky	2012.01.15. 15:54
Reggel f�lkeltem, �s megint csak Kriszti�nnal tal�ltam szembe magam, ami valljuk be, nem t�l meglep�. M�g mindig m�lyen aludt. Este val�sz�n�leg sok�ig retus�lt, �ppen ez�rt, nem keltettem fel. Alig hallat�an kiosontam a szob�b�l. Mint minden reggel, most is a konyha fel� vettem az ir�nyt. Sajn�lom, de ez van, k�v� n�lk�l nem tudok magamhoz t�rni. A konyh�ba l�pve, meglepetten l�ttam, hogy Szandra �l ott, r�ad�sul m�r k�v�t is f�z�tt. - Szia. K�rsz k�v�t? – �llt fel h�rtelen az asztalt�l. - K�sz�n�m. – v�laszoltam zavartan. Miut�n el�m tett egy b�gr�vel, k�nos hallgat�sba kezdt�nk. V�g�l � sz�lalt meg el�sz�r. - Ugye nem haragszol? �s l�gy sz�ves ne l�gy d�h�s az�rt, ami most a Tomik�val van. - Szandra, ne viccelj!  A Tam�s rendes sr�c, �s ami a legfontosabb szeret t�ged. – mosolyogtam r�. - Akkor t�nyleg nem zavar? - Mi�rt zavarna? �ppen ellenkez�leg, �r�l�k neki. Nagyon j�l d�nt�tt�l, szerencs�s vagy, hogy a Tam�s t�ged v�lasztott. - T�nyleg �gy gondolod? Any��k szerinted mit fognak hozz� sz�lni? - Nem lesz semmi baj. Ismerik a Tomik�t. �k is csak b�ztatni fognak titeket. - �gy gondolod? - Igen. - �s mi lesz a kork�l�nbs�ggel? - Nem olyan nagy. 7 �v, az semmi. - 6, mert ugye j�v� h�ten sz�linapom van. – mondta b�szke fejjel. - Pl�ne! �s am�gy mit tervezel? - Igaz�b�l, azon gondolkodtam, hogy ugye majd el�tte val� nap, egy ilyen pizsama partyt tartok. Ut�na meg majd 23.-�n el k�ne menni bulizni, mondjuk a Pinkbe. Szerinted? - J� �tlet, de ugye tudod, hogy meg kell besz�lned ezt a fiukkal is. - Tudom. – h�zta el a sz�j�t. - Ne agg�dj, meg fogj�k engedni. De az�rt illik nekik sz�lni, elv�gre az � h�zuk is, �s sokat kock�ztatnak azzal, ha egy csapat l�nyt beengednek. - Csak p�r l�nyr�l lenne sz�. Csup�n vagy 5en lenn�nk. - Fel�lem j�, de majd le�l�nk egy est�re mindny�jan, �s megbesz�lj�k. – mosolyogtam r�. - J� reggelt a sz�p h�lgyeknek. – j�tt be �lmos fejjel Kriszti�n. Nagyot �s�tva l�pett mell�m, �s apr� puszit nyomott arcomra. - Szia dr�g�m. – mosolyogtam. – �lj le, hozok k�v�t. - Istenn� vagy. – �s�tott m�g egyszer. �nt�ttem neki is k�v�t, �s lettem el�, majd belef�szkeltem magam az �l�be. Kez�t a combomra rakta, �gy sz�rcs�lgette a forr� italt. - Megyek, megn�zem a Tomik�t. – l�pett ki a konyhaajt�n Szandra mosolyogva. - Mit csin�lsz ma? – k�rdeztem, mik�zben v�gigsim�tottam arc�t. - H�t l�ssuk csak, most van ugye 11 �ra. 13 t�l  a Benc�t fot�zom, azt�n ha v�geztem, hazaszaladok, de ut�na m�g megyek Szakoshoz. Teh�t m�r nem nagyon foglak l�tni. – h�zta el a sz�j�t. - K�r. – s�hajtottam. - Mi�rt nem j�ssz velem? – k�rdezte. Szem felcsillant, �s �rdekl�dve v�rta v�laszomat. - D�lut�n nekem is dolgom van. J�v� h�ten fot�z�s, �s megbesz�l�sre kell mennem, de Szakoshoz elkis�thetlek. – mosolyogtam r�. Csin�ltam reggelit, azt gyorsan megett�k, majd a fiuk el is mentek. �n is igyekeztem, hogy ne k�ssek el a megbesz�l�sr�l..

26. r�sz	Wiky	2011.12.30. 08:27
- Nem lehetne, hogy eg�sz nap itthon maradj velem? – k�rdeztem, amikor kil�ptem a zuhany al�l. Egy puha t�r�lk�z�vel k�rbetekertem magam. - Ha nagyon szeretn�d. – kisz�llt � is a f�lk�b�l, �s karjait a derekam k�r� fonta. - T�nyleg? – n�ztem r� ellen�llhatatlanul. - Ig�b�l, csak retus�lnom kell ma. - �n meg m�g azt hittem, hogy lemondasz valami fontos dolgot miattam. – nevettem. - Kis telhetetlen, nem el�g neked, hogy itthon maradok? – ducizott - Kiengesztel�sk�nt, mit sz�ln�l egy kis DVD-z�shez? – nyomtam apr� puszit a sz�j�ta. - �n benne vagyok! - Akkor v�laszd ki, hogy mit n�zz�nk. �n addig csin�lok popcornt.   Egy nagy t�l kukoric�val a kezemben mentem vissza a nappaliba.. Kriszti�n m�g mindig a DVD-k k�z�tt v�logatott. - M�g ma siker�l v�lasztani? – nevettem. - Perc…. Mit sz�ln�l a Rossz tan�rhoz? – v�laszolni sem tudtam, mert m�r be is rakta a lej�tsz�ba, �s le�lt mell�m a fotelba. Derekamat �tkarolva h�zott az �l�be. Fejemen a mellkas�ba f�rva n�zt�k a filmet. Pontosabban csak � n�zte. Fejemet fentebb emelve b�multam �t. Nem b�rtam betelni a l�tv�nnyal. A szemei….a sz�ja…a mosolya t�k�letes volt. Im�dtam, ahogy egy-egy po�nn�l hangosan felnevetett. Olyan gyerekesen nevet, tiszt�ra mint egy 5 �ves. Ahogy karjaival mag�hoz �lelt �s a karomat, oldalamat simogatta, �tj�rt valami kellemes bizserg�s. Ahogy n�ztem, amint mosolyogva figyeli a filmet egyre csak az j�rt a fejemben, hogy � az igazi, a nagy �. Mondhat b�rki b�rmit… �n igen is szeretem. Nem �rdekelt, hogy any��k mit fognak hozz� sz�lni, nem az � dolguk. Nehezen fogj�k elfogadni, de musz�j lesz nekik. B�rmennyire is mondogatj�k majd, hogy nem hozz�m val�, meg hogy sosem v�ltozik meg, nem fog �rdekelni. Majd eszembe jutott…m�g el sem mondtam nekik.  Vagyis m�r tettem utal�st, hogy van valakim, de sosem mondtam, hogy az az illet� Kriszti�n lenne. Majd egyszer elmondom nekik, de nem most, v�rok m�g, h�tha megenyh�lnek. - Viki? Nem zavar a film? – k�rdezte mosolyogva. - Mi�rt is? - Nem nagyon figyelsz. – adott puszit a homlokomra. - Ha itt vagy mellettem, k�ptelen vagyok m�sra koncentr�lni. – nevettem. - Kicsil�ny, nem volt el�g a f�rd�ben? – nevetett, mire �n gyeng�den fejbe v�gtam. - Na!! – n�zett r�m k�rd�en. �ppen r�k�sz�ltem, hogy elmagyar�zom a dolgot, amikor ny�lt Tam�s ajt�ja. Sokkolt a l�tv�ny, ahogy megl�ttam a l�nyt. Szandra volt az, Tomika p�l�j�ban. T�gra ny�lt szemekkel n�ztem, ahogy kil�p az ajt�n. Tam�s k�vette. Le�ltek a nappaliban. Furcsa volt �ket �gy l�tni. Persze megszoktam m�r, hogy �lelgetik egym�st, de nem hittem volna, hogy…. M�g mindig nem t�rtem magamhoz, �gy letagl�zott a l�tv�ny. - Megyek, lezuhanyzok. – cs�kolta meg Tam�st. Ezen m�g jobban elcsod�lkoztam. – viki, k�rlek! Csukd be a sz�d. – nevetett Szandra. - Kicsim, megyek. Van egy fontos telefonom. – s�gta a f�lembe Krisz. �rezte, hogy jobb, ha most kettesben hagy Tomik�val. Mindenki elhagyta a szob�t, egyed�l maradtam a Tam�ssal. Nem tudtam, hogy hol kezdjem, v�g�l � sz�lalt meg.   - Mondj m�r valamit. - Nem tudok. – n�ztem r� k�ts�gbe esetten. – Tam�s! Szandra 17 �ves, �rted?! 17!   Tov�bb…

25. r�sz	Wiky	2011.12.30. 08:18
Reggel, amikor fel�bredtem, Kriszti�n hangosan szuszogott mellettem. Annyira aranyos volt….de mikor nem az? Mosolyogva b�jtam ki az �gyb�l. �gyeltem arra, hogy ne keltsem fel. Kibattyogtam a konyh�ba, �s f�ztem egy j� er�s k�v�t. �nt�ttem magamnak egy b�gr�be, �s le�ltem az asztalhoz. Lassan sz�rcs�lgettem, mik�zben gondolatok serege cik�zott agyamban. Egyszer csak egy kar �lelte �t derekamat, �s apr� cs�k�t lehelt meztelen v�llamra. - Reggelt. – �s�tozott Kriszti�n. - Neked is. – k�zelebb hajoltam hozz�, �s mosolyogva adtam neki puszit. – Egy k�v�t? - Istenn� vagy. – mondta, mik�zben nagyokat pislogott. �nt�ttem k�v�t egy m�sik b�gr�be, majd �tny�jtottam neki. - Akkor csak v�rd ki a v�g�t. Mindj�rt k�sz a reggeli. A kedvencedet csin�ltam. - Csak nem? Toj�sr�ntotta, s�lt szalonn�val? – ujjongott, mire �n elmosolyodtam, �s csak b�lintottam egyet. Amint megs�lt a toj�s, kiszedtem egy j� adaggal, �s Kriszti�n el� raktam. Bele�ltem ez �l�be, �s �gy reggelizt�nk meg. Amikor v�gzett, neki�lltam mosogatni. - Mi a baj m�r megint? Olyan sz�tlan volt�l. – �lelt �t h�tulr�l. - Semmi, csak….Krisz, �n annyira sajn�lom a tegnapit. - Kicsim, ezt m�r megbesz�lt�k. – �s maga fel� ford�tott. – Felejts�k el! – suttogta ajkaimba. - Nem! Nem volt igazam. Igen is nagyszer� �nekes vagy, �s m�g jobb el�ad�, dalsz�veg�r�. Mellesleg istenien fot�zol, t�ncolsz. Nem volt sz�p t�lem, hogy azt mondtam, hogy csak a k�ls�s�gek miatt j�rnak a koncertjeidre. Az meg v�gk�p sajn�lom, hogy azt mondtam, hogy playback-elsz. Nem tudom mi �t�tt bel�m. – szipogtam. - K�sz�n�m, hogy elmondtad. – mosolygott, �s m�g k�zelebb h�zott mag�hoz. - Bocs�nat. Megzavartam valamit? – vigyorgott kac�ran Tomika el�g hi�nyos �lt�zetben. - Tomika te!? Te mindig zavarsz. – nevetve v�laszolt Krisz. - Akkor nem is tartalak fel titeket, csak k�v��rt j�ttem. – �s m�r t�lt�tt is 2 b�gr�be. - L�tom, valakinek j� �jszak�ja volt. M�g itt van a l�ny? Hogy h�vj�k? J�l n�z ki? Ismerem? – faggatta Kriszti�n Tomik�t, gyermeki lelkesed�ssel. N�ha olyan gyerekes tud lenni… - Igen, igen, nem mondom meg, nagyon is, �s igen. – hadarta el Tam�s, �s m�r be is vonult a szob�j�ba. Mi csak bamb�n n�zt�nk ut�na, majd egym�sra. Amikor megl�ttam Kriszti�n arckifejez�s�t, egyb�l elkapott a r�h�g�s. - Most m�’ – n�zett r�m k�rd�en. - Mi… mindegy…. – r�h�gtem. – Megyek ink�bb lezuhanyozok. Vagy sietsz valahov�? Szeretn�l menni hamarabb? - Nem, menj�l csak nyugodtan. – mosolygott.   Elindultam a f�rd�szoba fel�, de Kriszti�n k�vetni kezdett. Amikor meg�lltam, � is meg�llt, l�ptem egyet, � is ezt tette. A f�rd�szoba ajtaj�ban meg�lltam, szembefordultam vele �s k�rd�en n�ztem r�. - Csak azt mondtam, hogy mehetsz zuhanyozni, azt nem eml�tettem, hogy �n is veled tartok.- magyar�zta. - Sz� sem lehet r�la. – nevettem. - De mi�rt? – a derekamn�l fogva h�zott mag�hoz. - Mert nem, �s k�sz! Am�gy is, vend�g�nk van… - c�lozgattam a Tomika szob�ja fel�. - K�rlek! – n�zett r�m nagy boci szemekkel. Azok a szemek….elvesztem benn�k. M�r csak azt vettem �szre, hogy lassan tol be a f�rd�be, mik�zben nyakamat cs�kolgatja. - Ne…Krisz. – suttogtam. Egy sz� n�lk�l abbahagyta, �s eltolt mag�t�l, �n pedig eszem vesztve ny�ltam ut�na. Megfogtam p�l�j�t, �s magamhoz vontam. Vigyorogva cs�kolt meg �jra…….

24. r�sz	Wiky	2011.12.07. 17:15
Az ajt�hoz �rve, Orsi kedvesen k�sz�nt�tt minket. - Sziasztok. – mosolygott. Kriszti�nnal d�nny�gt�nk egy gyors hellot, �s helyet foglaltunk a nappaliban. – Minden rendben? El�g idegesnek t�nt�k. - Minden ok�. Igaz �desem?! – hangs�lyozta mik�zben mag�hoz h�zott �s �t�lelt. - Persze. – er�ltettem m�mosolyt, mik�zben lel�ktem magamr�l �lel� karjait. �, mintha mi sem t�rt�nt volna. - Kriszti�n! Ha j�l eml�kszem k�rtem valamit! – csattantam fel. - �n is! – emelte fel � is a hangj�t. - Tudom, de te nem tartottad tiszteletben az �n k�r�semet! - Sr�cok! Nyugi van! Mi ez a nagy veszeked�s? – sz�lt k�zbe Orsi. - Igen?! Nehogy m�r ne �rhessek a bar�tn�mh�z! – idegesen fel�llt a fotelb�l, semmibe v�ve Orsi szavait. - Dehogy nem, hozz� �rhetsz! De �n m�r nem vagyok az! – pattantam fel �n is. - Most azt�n nagyon megijedtem. Megannyi l�ny sz�vesen lenne a helyedben. - Akkor mire v�rsz m�g? Szabad vagy, keresd meg azt a rengeteg l�nyt! Sajn�lom, hogy r�m kellett pocs�kolnod a dr�ga id�det, de v�ge van! Ennyi volt! - Nem! Akkor van v�ge, ha �n azt mondom! M�g mindig a csajom van, teh�t viselkedj is �gy! – mag�hoz r�ntott, �s er�szakosan cs�kolt meg. Reflexb�l emeltem fel a kezem, �s hangos csattan�s k�zepette pofoztam fel. - Ezt m�g egyszer meg ne pr�b�ld! – ragadta meg a csukl�mat. Kir�ngattam kez�b�l, �s bevonultam egy szob�ba. Hangosan csaptam be magam m�g�tt az ajt�t, majd elford�tottam benne a kulcsot. Nekid�ltem az ajt�nak. Lassan cs�sztam le a f�ldig, �s s�rni kezdtem. Tudtam, hogy elvetettem a sulykot…az a pofon m�r t�lz�s volt, de meg�rdemelte. Lehet, hogy nem kellett volna akkor�t adni. - Viki, bej�hetek? – hallottam Orsi hangj�t. - Sz�szi! Nyisd ki, k�r�nk sz�pen. – mondt�k Braty��k. Felt�p�szkodtam a f�ldr�l. Kezemmel a kulcs fel� ny�ltam, amikor… - Ne sz�rakozz! Azonnal nyisd ki! – kezdett vadul d�r�mb�lni Kriszti�n. - Tal�n ha sz�pen k�rn�d. - Ne v�rd meg m�g bet�r�m! – j�tt azonnal a v�lasz. Ismertem m�r annyira Kriszti�nt, hogy tudjam, hogy k�pes r�….f�leg ilyen �llapotban. Jobbnak v�ltem, ha ink�bb kinyitom. - V�gre, hogy hajland� volt a kisasszony meghallani, amit mondunk. – g�nyol�dott. Ink�bb figyelmen k�v�l hagytam, �s csak els�t�ltam mellette. �lel�ssel k�sz�nt�ttem a fi�kat. Igyekeztem vel�k kedves lenni, nem �k tehetnek a dologr�l. Persze, ez Kriszti�nnak cseppet sem tetszett. - Ha befejezt�tek, indulhatn�nk. – d�nny�gte. �sszeszedt�k a fontos dolgokat, majd elindultunk. A kocsiban el�g fesz�lt volt a hangulat. A fiuk sem po�nkodtak, s�t meg sem sz�laltak. Kriszti�n ragaszkodott hozz�, hogy el�re �ljek. Nem tudom mi�rt, de jobbnak v�ltem, ha engedek. �gy is kezdtem sajn�lni az�rt, amiket a fej�hez v�gtam, �s amiket tettem….   A koncert helysz�n�re �rve, egyenesen a s�tor fel� vett�nk az ir�nyt. - Viki, mi t�rt�nt? Min vesztetek �ssze ennyire? – k�rdezte Orsi halkan, nehogy a fiuk meghallj�k. Szerencs�re �k el�tt�nk mentek, mi egy kicsit lemaradtunk. - M�r igaz�b�l �n sem tudom, hogy min akadtam ki ennyire, de azt�n sz�pen lassan minden el� j�tt. Egyik vita k�vette a m�sikat. - Nem l�ttam m�g ilyennek �t, pedig m�r egy ideje ismerem. - �n sem… lehet, hogy nem kellett volna azokat mondani. – s�hajtottam. - V�rjatok meg itt. – mutatott a s�torra Kriszti�n. – �s Viki, k�rlek, ne rendezz jelenetet. - Ide figyelj �der Kriszti�n! – emeltem fel a hangom. - L�tom, neked hi�ba magyar�zok b�rmit is. – s�hajtott, majd Orsival f�lrevonult. Nem �rtettem, hogy mit besz�lnek, de ink�bb nem is akartam tudni. - Orsi, k�rlek, vigy�zz r�! Ne engedd, hogy elmenjen. - Nyugi K�ly�k. – mosolygott r�m. - Ha visszaj�v�k, megpr�b�lok vele besz�lni. - J�l is teszed! - Gyere tes�, mi j�v�nk. – sz�lak oda a fi�k.   - Nincs kedved megn�zni �ket? – �lt le mell�m Orsi. - Nem tudom.  – hajtottam le fejem. – Nem hiszem, hogy �r�lne neki azok ut�n, amit a fej�hez v�gtam. - Mit mondt�l? – Majd elmes�ltem neki mindent. - Akkor l�nyeg�ben ti most a semmin kaptatok �ssze ennyire? – nevetett. – Gyere! – ny�jtotta a kez�t fel�m, majd elindultunk ki a sz�npad mell�. Kriszti�n nagyon �gyes volt. Egy sz� sem volt igaz abb�l, amit mondtam. Igen is van tehets�ge az �nekl�shez. Amint megl�tta, hogy figyelem, egyb�l a sz�npad fel�m es� oldal�ra j�tt. Tekintet�nk sokszor �sszetal�lkozott, mik�zben szebbn�l szebb dalokat �nekelt. Am�gy is rosszul �reztem magam amiatt, amiket mondtam neki, h�t m�g �gy, hogy nekem �nekel. Nem b�rtam tov�bb n�zni, k�nnyes szemmel rohantam vissza a s�torba. Be�rve a f�ldre rogytam, �s s�rni kezdtem. Hogy lehetek ekkora idi�ta? Mi�rt kell mindenkit megb�ntani, akit szeretek? - Viki? – hallottam Kriszti�n hangj�t, miut�n v�ge volt a koncertnek. - Bent van. – v�laszolta Orsi. Tudtam, hogy most be fog j�nni. Gyorsan fel�lltam, �s megfordultam. M�r ott �llt el�ttem. Annyi mindent mondtam volna neki, de nem j�tt hang a torkomra. S�rva ugrottam a nyak�ba. Tov�bb…

23. r�sz	Wiky	2011.12.07. 17:03
Reggel Kriszti�n megint hamarabb �bredt, mint �n, de m�r meg sem lep�dtem rajta. Ahogy kinyitottam a szemem, nagyot szippantottam parf�m�nek illat�b�l. Im�dtam, annyira megnyugtat� illata volt. Hanyatt fek�dt, �s a plafont b�multa. Fejem a mellkas�n pihent. Gyeng�den �lelt mag�hoz, �s az oldalamat simogatta. Fejem kicsit megemeltem, �s apr� cs�kot leheltem nyak�ra. - J� reggelt. – mosolyogtam r�. De nem j�tt v�lasz. M�g csak r�m sem n�zett, csak bamb�n b�multa a szoba feh�rre m�zolt padl�s�t. – Kriszti�n. – suttogtam, de megint nem reag�lt. Fentebb torn�ztam magam, hogy a szem�be n�zhessek. Magamra h�ztam a takar�t, amit m�g tegnap este Kriszti�n hozott. – Valami baj van? – n�ztem volna a szem�be, de elford�totta a fej�t. – Krisz, l�gy sz�ves mond el. Mi t�rt�nt? A tegnap miatt vagy ilyen? Nem �gy alakult, mint ahogy tervezted? - megint csak nem v�laszolt. Akaratlanul is k�sza gondolatok cik�ztak a fejemben. – A spagetti miatt vagy �gy kiakadva, vagy az es� miatt? Vagy…tal�n…te nem �lvezted? – szememmel pr�b�ltam elcs�pni tekintet�t, de nem tudtam. Elford�totta fej�t, �s nagyot s�hajtott. Addig-addig k�rleltem, hogy a v�g�re m�r �n is megs�rt�dtem. Nem mondom, hogy jogom van hozz�, hogy elmondja, ha nem akarja, akkor ne tegye, de akkor meg ne viselkedjen �gy. Idegesen kib�jtam mell�le, felkaptam p�l�j�t, �s magamra h�ztam. N�m�n figyelte minden mozdulatomat. M�g egyszer r�n�ztem, utalva ezzel, hogy mondja el, de megint csak falba �tk�ztem. Sarkon fordultam, �s a terasz fel� vettem az ir�nyt. Lassan l�ptem ki rajta. Kint m�g mindig szakadt az es�, de ez cseppet sem zavart. Kimondottan j�l esett, ahogy az es�cseppek nagy er�vel csap�dnak b�r�mh�z. Megnyugtat� volt ott kint �llni. A t�j m�g mindig csoda sz�p volt, nem olyan, mint tegnap �jjel. A t�volban l�v� v�ros, egy teljesen m�sik arc�t mutatta, de akkor is mesesz�p volt. Gondolataimba temetkezve, teljesen elmer�ltem, �s egy m�sik vil�gban j�rtam, az agyam kikapcsolt. Csak azt vettem �szre, hogy egy k�z cs�szik a derekam k�r�, �s meg�lel. - Min gondolkozol? – cs�kolt bele a nyakamba. Most �n voltam az, aki nem v�laszolt, aki a f�le mellett engedte el a dolgot. Kih�moztam magam karjaib�l, �s arr�bb �lltam, ezzel egy bizonyos t�vols�got teremtve k�z�tt�nk. - K�rlek, v�laszolj. – k�zelebb l�pet hozz�m. - Te tal�n v�laszolt�l?! - Viki! Ne kezd megint. – emelte fel a hangj�t. - Igazad van! Mennyivel k�nnyebb megh�tr�lni, �s nem foglalkozni a probl�m�kkal! – f�rmedtem r�. - Menj�nk be! Megf�zol. - Ne mond meg mit csin�ljak! Nem vagy m�r senkim, hogy parancsolgass. - �! Sz�val �gy �llunk! Nem �rdekel! Akkor is bej�ssz, �s pont. – mondta hat�rozottan. - M�r az�rt se. – sziszegtem, de nem foglalkozott vele. H�rtelen �tlett�l vez�relve felkapott az �l�be, �s elindult befel�. - Tegy�l le! – kap�l�ztam idegesen. - J�l van m�r! – majd amikor a nappaliba �rt�nk, �vatosan letett. – Tess�k. – takart be egy takar�val, hogy meg ne f�zzak. - T�led m�r nem kell semmi. – dobtam le magamr�l. Majd fel�lltam, �sszeszedtem a ruh�mat, �s elmentem fel�lt�zni. P�r perc alatt k�sz voltam. Mire visszamentem, Kriszti�n is fel�lt�z�tt. �pp a p�l�j�t kereste idegesen. - Nesze. – l�ktem oda neki. – Indulhatn�nk!? – d�nny�gtem, mire � csak b�lintott. - A kocsiban n�ma csendben �lt�nk. Unottan b�multam kifel� az ablakon. - Kicsim. Sajn�lom. – �rintette meg a kezem, de �n elr�ntottam t�le. – Mi�rt kell megint el�r�l kezdeni? – hangj�n �rezhet� volt, hogy kezd �jra ideges lenni. – L�thatod, �n mindig mindent megteszek. – �gy csin�ltam, mintha ink�bb meg sem hallottam volna. �jabb n�h�ny perc csend k�vetkezett. - Csak kiraklak otthon. Nekem koncertre kell mennem. - Ezen m�r meg sem lep�d�m. – nevettem fel keser�en. - Tess�k? – fel�m fordult, �s k�rd�en n�zett r�m, de hamar visszakapta fej�t. - Ha valamit meg kell besz�lni, vagy valami baj van, neked mindig dolgod van. Meg am�gy is ez �ltal�ban mindig igaz r�d. Alig vagy otthon. – fakadt ki bel�lem. - Bocs�nat, hogy �n dolgozom, szeretem azt, amit csin�lok, �s m�g j� is vagyok benne! – kezdett ideges leni… �jra. - Mert egy csapat tizen�ves kiscsajnak verni magad a sz�npadon nagydolog! �s nem akarlak ki�br�nd�tani, de nem a zen�d miatt j�rnak koncertre. Ha egy hangot sem �nekeln�l, hanem egy sz�l gaty�ban fel�lln�l a sz�npadra nagyobb sikert �rn�l el! - Hogy milyen j�rtas valaki. – g�nyol�dott. - Ne j�tszd a h�ly�t! Te is tiszt�ban vagy vele. Ami a legsz�nalmasabb, hogy m�g �lvezed is, ha egy-egy „mozdulat” miatt a k�z�ns�g begerjed. Sz�nalmas vagy! Pr�b�lod j�tszani a nagy �nekest, de ideje, hogy valaki �szhez t�r�tsen. Nem vagy az! Az, hogy fel�llsz a sz�npadra, �s playback –elsz, az nem sz�m�t. – kiab�ltam teljesen kikelve magamb�l. - Ezt most fejezd be! – kiab�lt most m�r � is. - Csak nem f�j az igazs�g? - �gy gondolod, akkor majd meg l�tjuk, mit mondasz a koncert ut�n. – �s h�rtelen elford�totta a korm�nyt, �s visszafordult. Sz�lsebess�ggel sz�guldott v�gig a v�roson. - Hov� megy�nk? Azonnal �llj meg! Nem megyek veled sehov�. – r�ngattam hiszt�rikusan az aut� ajtaj�t. Kriszti�n er�sen megragadta a karom. - Norm�lis vagy? – �v�lt�tt. - Akkor tegy�l ki! – kiab�ltam r�. - Sz� sem lehet r�la. – majd megnyomott egy apr� gombot, ezzel lez�rva az aut� ajt�it. Gondolom f�lt, hogy valami �r�lts�get csin�ln�k, �s igaza is volt. Abban az �llapotban mindenre k�pes lettem volna… Az �t tov�bbi r�sz�ben ink�bb nem sz�ltunk egym�shoz. Tov�bb…

22. r�sz	Wiky	2011.11.24. 08:12
- Rem�lem �zleni fog. - utalt a vacsor�ra – �n csin�ltam. - Te? – n�ztem �r kikerekedett szemekkel. - A spagetti nem sz�m�t nagydolognak. – nevetett. – K�stold meg. - Finom. – hazudtam, pocs�k volt. - T�nyleg? Ennek �r�l�k. – k�stolta meg mosolyogva, de hamar lefagyott a vigyor az arc�r�l. – Ez pocs�k. - Az�rt ez t�lz�s! Nagyon finom, csak emberi fogyaszt�sra nem alkalmas. – nevettem. - K�szi. – d�nny�gte. Fel�lltam az asztalt�l �s az �l�be �ltem. - Kicsim! – n�ztem m�lyen a szem�be. – Mind a ketten tiszt�ban vagyunk azzal, hogy te nem vagy egy mesterszak�cs, �s ez nem is baj! - Tudom, de ez most mindent elrontott. – hajtotta le a fej�t. - Ugyan m�r! �gysem voltam �hes. – ny�ltam az �lla al�, �s felemeltem a fej�t. – Ne szomorkodj. - T�nyleg nem haragszol? - T�nyleg! – cs�koltam meg. – �s most, mit csin�lunk? - Akartam neked mutatni valamit! - Mit? – v�laszoltam gyerekesen, - Hov� tehettem a telefonom? – kutakodott a zseb�ben. – ���! Megvan! - Muti muti muti! – lelkesedtem. - Rem�lem tetszeni fog. Ebben kicsit jobb vagyok, mint a f�z�sben. – nevetett. Elind�tott egy vide�t, �s felcsend�lt egy ismer�s n�ta. A k�z�s kipp�nk volt. Nagyon tetszett, b�r furcsa volt �gy l�tni magam, ilyen helyzetekben. Csak �ltem Kriszti�n �l�ben �s n�ztem a vide�t, k�zben � a h�tamat simogatta. - Ez nagyon klassz volt. – mosolyogtam r� a sz�m v�g�n. - V�rj! M�g nincs v�ge. – majd �jra elind�tott egy vide�t. A sz�veget, a zen�t hallva k�nnybe l�badt a szemem. Nem hittem el, hogy ezt most t�nyleg nekem �rta. A meghatotts�gt�l sz�lni sem tudtam.   - Tetszett? – k�rdezte f�l�nken miut�n v�ge volt a vide�nak. - Ez…nekem…nekem sz�lt? – dadogtam. - Butus! Nem volt egy�rtelm�? – cs�kolt meg. - K�sz�n�m. – n�ztem r� k�nnyes szemmel. – Gyere. T�ncolj velem. – h�ztam fel a sz�kr�l. - Ne m�r! – h�zta el a sz�j�t. - Csak egy kicsit. - Lehet neked ellen�llni? – puszilt meg. – Mire szeretn�l t�ncolni? Milyen zen�t rakja be? - �nekelj te! K�rlek! – n�ztem r� csillog� szemekkel. - Ez nagyon nem �r. – nevette el mag�t. - Sz�pen k�rlek! - �s mit �nekeljek? - A Szeretleket. – elmosolyodott, �s elkezdte �nekelni. Lassan d�l�ng�lt�nk jobbra, ballra. Olyan romantikus pillanat volt. Csak ketten, ezen a mesesz�p helyen. T�k�letes lett volna, ha nem f�ztam volna annyira. De ennek is megvoltak az el�nyei. �gy m�g jobban b�jtam hozz�. - F�zol? – hagyta abba az �nekl�st. - Egy kicsit. – n�ztem fel r�. - Mi�rt nem sz�lt�l? - Nem akartam elrontani a pillanatot. – cs�koltam meg. Kez�t lecs�sztatta a h�tamon egyenesen a fenekemig. Emiatt belei is mosolyogtam cs�kunkba. - Gyere, menj�nk be. – fogta meg a kezem. - M�g egy kicsit maradjunk. – �leltem �t. - Meg fogol f�zni! - Csak 5 perc. - Akkor ezt vedd fel. – levetette mag�r�l a pul�vert, �s r�m adta. - K�sz�n�m. – nyomtam puszit a nyak�ra, majd megfordultam. H�tulr�l �t�lelt, fej�t a v�llamra tette �s �gy n�zt�k a t�jat. Egyszer�en t�k�letes volt a pillanat. Csak � �s �n, senki sem zavart meg, nem voltak fot�sok. Csak �lltunk p�r percig, �s gy�ny�rk�dt�nk a t�jban. �r�kat el tudtam volna �gy t�lteni, de az id�j�r�s k�zbesz�lt. M�sodpercek alatt szakadni kezdett az es�. - Gyere gyorsan. – fogta meg a kezem, �s h�zni kezdett befel�. - M�g az id�j�r�s is k�zbesz�l. Remek. – h�ztam el a sz�mat. - Nyugi. – j�tt k�zelebb – ne hagyd, hogy egy kis es� elrontsa az est�nket. - Kriszti�n, �n f�zom. Nem gy�jtunk be a kandall�ba? - Ny�ron? – nevetett. - Igen! Hideg van! – magyar�ztam. Kriszti�n t�k �gyesen megrakta a t�zet, �s begy�jtott. Addig �n csin�ltam forr�cs�kit. Letelepedt�nk a t�z el�. �n bele�ltem Krisz �l�be, mire � �t�lelt, �s a karomat simogatta. Lassan sz�rcs�lt�k a forr� italt, �s besz�lgett�nk. Minden sz�ba ker�lt, a koncertek, Tomika, a j�v�nk. Egyszer csak azt vettem �szre, hogy Kriszit�n sz�ja k�zeledik az eny�mhez. El�sz�r csak gyeng�den, majd egyre szenved�lyesebben cs�kolt. Lassan d�nt�tt el a sz�nyegen. Am�gy is igen hamar egym�sra tudunk hangol�dni, de �gy, ilyen romantikus k�r�lm�nyek k�z�tt…. A szob�t �rj�rta az �g� fa kellemes illata. Nem hallatszott m�s, csak a pattog� par�zs hangja. Tov�bb…

21. r�sz	Wiky	2011.11.24. 08:09
- Kriszti�n!! – szaladtam ki ut�na az ajt�n. – L�gy sz�ves, mond meg, hogy hova megy�nk. Csak hogy tudjam, hogy k�sz�ljek. - Mindegy lesz! Nekem mindenben tetszel. – mosolyodott el, �s meg�lelt. – Arr�l nem is besz�lve, ha nincs rajtad semmi. – suttogta a f�lembe. - Te tiszta h�lye vagy! – l�ktem meg egy kicsit. - De te �gy szeretsz! – n�zett r�m cs�bosan. - Nem! – amint kimondtam ezeket, a szavakat, arca els�padt. Szeme k�ts�gbeesetts�get t�kr�z�tt. – �n �gy Im�dlak. – helyesb�tettem. L�tszott rajta, hogy megk�nnyebb�lt. - M�r azt hittem…- de nem fejezhette be a mondatot. Ajkaimat az �v�re nyomtam, �s hossz� cs�kol�z�sba kezdt�nk. - Gyere m�r K�ly�k. – r�ngatta Tomika a karj�t. – �n sem �rek r� eg�sz nap. - Menj. – suttogtam az ajkaiba. - Szia. – r�m kacsintott, �s be�ltek az aut�ba. �n visszamentem a lak�sba. Szandra �pp ekkor �bredezett. - Tomika? – �s�tozott. - Neked is j� reggelt. – �nt�ttem egy b�gre k�v�t neki. – Mostans�g igen j�ban vagy a Tam�ssal. - Igen. – mondta unottan. - Valami baj van? - Viki. Szerinted… sz�val….tudod! – hebegett-habogott. - Nem Szandra. Nem tudom! Mond m�r el v�gre. - Sz�val…szerinted mit gondol r�lam a Tam�s? – n�zett r�m nagy szemekkel. - Ezt nem t�lem k�ne k�rdezned. – nevettem. - Tudom. – h�zta el a sz�j�t. – Csak szerettem volna tudni a v�lem�nyed. - Ink�bb nem mondok erre semmit. - �rtem. – �s szemei k�nnybe l�badtak. - Nehogy m�r s�rni kezdj!! Gyere! – fogtam meg a kez�t, �s elkezdtem a kij�rati ajt� fel� h�zni. - Hov� megy�nk? - V�s�rolni. – nevettem. – Kriszti�nnal randim lesz, �s tudod, hogy hajlamos vagyok t�lz�sba vinni az kieg�sz�t�ket. - Mi�rt nem ezzel kezdted? – nevetett � is…….   - Szerinted ez j� lesz? – l�ptem ki a pr�baf�lk�b�l. - T�k�letes. - Nem t�lz�s egy kicsit? – fordultam meg, hogy megn�zhessem magam a t�k�rben. - Dehogy! Kriszti�n tuti gerjedni fog r�d. – nevetett. Ink�bb nem sz�ltam semmit. Szem�ld�k�met felh�zva n�ztem r�. – Ne n�zz m�r �gy! Ink�bb igyekezz! El fogsz k�sni. –tolt vissza a f�lk�be. Miut�n visszavettem a ruh�imat, �s kifizettem a most v�s�roltakat. Csod�lkozva n�zt�k, hogy mennyi mindent �sszev�s�roltunk. Legal�bb 10 szatyorral t�rt�nk haza, ha nem t�bbel. Otthon lepakoltunk a szob�mban, majd �n elmentem lezuhanyozni. Mikor v�geztem felvettem az egyik most v�s�rolt �j ruh�t, �s beg�nd�r�tettem a hajamat. - Megj�tt�nk! – hallottam Tam�s hangj�t. - Kicsim! Indulhatunk? – ki�ltotta Krisz. - Megyek m�r! – v�laszoltam, majd kinyitottam a szoba ajtaj�t. Ahogy megl�tott, el�llt a l�legzete. Csak n�zett r�m bamb�n.   - Nem tetszik? Tudtam, hogy nem ezt k�ne felvennem. – kezdtem ideges lenni. - Nem err�l van sz�. – fonta kez�t a derekam k�r�. - Akkor? Mit gondolsz? - Fuu de j� vagy! – mosolygott. - Hogy is szoktad mondani? Ez de romcsi volt? – nevettem. Majd elindultunk. A kocsiban �lve Kriszti�n bekapcsolta a r�di�t. - Hov� megy�nk? Most m�r el�rulod? – fogtam meg a sebv�lt�n l�v� kez�t. - Mondtam m�r meglepet�s. – n�zett r�m egy pillanatra. - Ugye tudod, hogy nem szeretem a meglepet�seket. - Ez nem igaz! Nyugi, tetszeni fog. - Rem�lem. – s�hajtottam. Az �t tov�bbi r�sz�t v�gigbesz�lgett�k. Majd egyszer Kriszti�n leparkolt. Ahogy sz�tn�ztem, nem sok mindent l�ttam. El�sz�r csak a s�t�tet okoltam emiatt, de azt�n r�j�ttem, hogy nincs is mit n�znem. Sz� szerint a semmi k�zep�n voltunk. Egy apr� fah�zik� volt csak a k�zelben. Sejtettem, hogy oda megy�nk. Kriszti�n kinyitotta az ajt�t. Ahogy bel�ptem a h�zba, �tj�rt a melegs�g. Kellemes illatok terjengtek. Teljesen olyan �rz�sem volt, mintha csak otthon lenn�k. - Tetszik? – �lelt �t h�tulr�l Kriszti�n. - Igen. – m�g mindig a l�tv�ny hat�sa alatt voltam. - Akkor gyere. – fogtam meg a kezem, �s egyenesen a teraszra h�zott. A kil�t�s elk�peszt� volt. L�tszottak a k�zeli v�ros f�nyei, a csillagok az �gen. - Ez…ez.. gy�ny�r�. – b�jtam oda hozz�. - Ennek �r�l�k. – mosolygott �s apr� cs�kot nyomott a sz�mra. – �s m�g nem is l�ttad a legjobbat. – majd egy hat�rozott mozdulattal megford�tott. Egy megter�tett asztallal tal�ltam szembe magam. Gyertya, bor, fonom �telek, minden volt. - Ezt mikor? �s hogyan? – dadogtam. - Nem volt k�nny�, de �sszehoztam. – mosolygott. – Megengedi h�lgyem? – h�zta ki a sz�ket nekem. - K�sz�n�m. Micsoda �riember

20. r�sz	Wiky	2011.11.05. 18:42
Mikor f�lkeltem Kriszti�n �desen szuszogott mellettem. �vatosan kib�jtam �lel�s�b�l �s kimentem a konyh�ba. F�ztem egy k�v�t, mert a n�lk�l egyszer�en k�ptelen vagyok magamhoz t�rni. Amint lef�tt le�ltem az asztalhoz, �s sz�pen csendben megittam. Majd s�t�ttem ez kis bund�skenyeret, t�lt�ttem egy b�gre k�v�t �s r�raktam egy t�lc�ra, majd bevittem Krisznek…. M�g mindig m�lyen aludt. Nem volt sz�vem fel�breszteni, hiszen �gy is keveset tud pihenni, de musz�j volt. M�r lassan 9 �ra volt, �s neki m�g rengeteg elint�znival�ja volt. - Kriszti�n. – suttogtam mik�zben arc�t simogattam. - Hmm…. – ny�sz�r�gve nyitotta ki szem�t. – Cs�kot nem kapok? - Dehogynem. – majd apr� puszit leheltem sz�j�ra. - Ez nem el�g! – h�zott vissza mag�hoz, �s gyeng�den megcs�kolt. Mosolyogva h�z�dtam el t�le. - Most m�r v�ge a gyereknapnak. Hoztam reggelit. J� �tv�gyat. – raktam az �l�be a t�lc�t. Szinte azonnal neki esett. - Istenn� vagy! – mondta teli sz�jjal, amin �n csak elmosolyodtam. – Tomik�t fel�breszten�d? Vele kezdem a fot�z�st, �s az �gy el�g neh�z lesz, ha � k�zben itthon alszik, �s nincs is ott. – nevetett. Az a nevet�s….olyan gyermeki volt, de m�gis olyan s�rmos. Im�dtam a mosoly�t, a nevet�s�t. - Persze. – nyomtam apr� cs�kot a sz�j�ra, �s elindultam az ajt� fel�. - Viki. – sz�lt ut�nam - Tess�k. – fordultam vissza. - K�sz�n�m. Szeretlek. – mondta gyermeki �rtatlans�ggal. - �n is. - mosolyogtam r�, majd bementem a Tam�shoz. - Tomika. – suttogtam a f�l�be, de semmi reakci�. H�t igen, ez Tam�s. Ha egyszer elalszik, a j� isten sem r�zza ki az �gyb�l. Olyan, mintha baseball�t�vel �t�tt�k volna ki. �reztem, hogy enn�l drasztikusabb m�dszerekhez kell folyamodnom. - Tomikaa. �bredj! – ki�ltva ugrottam az �gy�ra. - Kicsil�ny. Halkabban. – mormogta a p�rn�ba. - Akkor kelj fel! – v�laszoltam nevetve, mik�zben tov�bb ugr�ltam az �gy�n. - Igen! Gyere csak. – r�ntotta ki al�lam a l�bam. Amint kid�ltem az �gyon, r��lt a c�p�mre. - Na sz�val.. – n�zett le r�m mosolyogva. - Engedj el. – nyavalyogtam. – De szem�t vagy! - Igen? Akkor figyelj. – �s elkezdett csikizni. - Ne k�rlek. – szenvedtem m�r vagy 5 perce. - Mi folyik itt? – j�tt be Kriszti�n. - K�rlek! Seg�ts. – l�ktem le magamr�l Tam�st, �s odab�jtam Kriszhez. - Mi t�rt�nt? - Sz�lj a Tam�sra, hogy hagyjon b�k�n, �s ne k�nozzon. – mondtam kisl�nyos hangon. - Tam�s! H�t erre tan�tottalak? Nem mutattam m�g meg, hogy hogyan kell ezt csin�lni? – majd � is nekem esett. Mind a ketten csikoltak, ahol �rtek. - K�ny�rg�m. – nyafogtam m�r-m�r k�nnyes szemmel. - Na j�, most m�r el�g lesz. – nevetett Kriszti�n. - Ugye tudj�tok, hogy m�g ezt visszakapj�tok egyszer! – sziszegtem. Nagyon f�jt az oldalam. Teljesen biztos voltam benne, hogy m�r tiszta piros. - L�tod, l�tod, kellett neked kiab�lni, meg ugr�lni �gy kor�n reggel. - Kriszti�n mondta, hogy �bresszelek fel! – tetem magam el� a kezem. - Hogy mi van? – csod�lkozott Krisz. – Ne kend r�m. �n csak annyit k�rtem, hogy �breszd fel. De most m�r indulni k�ne. Azok a k�pek nem k�sz�tik el magukat. Elmentek, �s gyorsan elk�sz�ltek. Az indul�s el�tt p�r perccel j�tt oda Krsizti�n. - Mond, hogy est�re semmi programod. – n�zett r�m ellen�llhatatlanul. - Az igazat megvallva, rem�lem, hogy egy bizonyos sr�c elh�v valahov�, vagy legal�bb tervez valami sz�pet. – nevettem. - Mi? Milyen sr�c? Jah, hogy �n! – l�gyult el a hangja a v�g�re. –Most komolyan, este nincs kedved csin�lni valamit? - �s m�gis mit? – fontam kezeimet a nyaka k�r�. - Az meglepi. – adott apr� cs�kot. - Kicsil�ny! – j�tt oda Tomika. – Ugye nem haragszol. – n�zett r�m b�nb�n�an. �n megfordultam, hogy szembe legyek vele. Kriszti�n h�tulr�l fonta kezeit a derekam k�r�. - Tomika. – s�hajtottam – Olyannak ismersz? Gyere ide! – t�rtam sz�t a karom, �s meg�leltem. - Khm….azt hittem, hogy te az eny�m vagy. Most akkor hogy is van ez? - Kriszt�n sajn�lom, hogy ki�br�nd�talak, de �n nem vagyok senki�. – nevettem – nem egy t�rgy vagyok, amit birtokolhatsz. - Bocs�ss meg. – pislogott nagyokat. - Att�l f�gg, hogy mikor, �s hol n�zz�k…mert szerintem, amikor…- nem hagytam, hogy v�gigmondja. Gyeng�den fejbe v�gtam. - �u! Ezt most mi�rt? - Mert meg�rdemelted. – nevetett Kriszti�n. – de t�nyleg induljunk! - J�l van. – h�zta el a sz�j�t Tam�s. - Sziasztok! – k�sz�ntem el. Kriszti�n m�g az ajt�b�l visszaszaladt, Majd elfelejtetem. – �s megcs�kolt. Nem volt hossz�, de isteni volt. Mosolyogva h�z�dott el. – Akkor majd este. Majd m�g h�vlak. – mondta az ajt�b�l - Szeretlek. – k�sz�ntem el. - �n is! – hallottam Tomika. M�r nem volt kedvem visszasz�lni, ink�bb csak mosolyogtam rajta egyet.

19. r�sz	Wiky	2011.11.05. 18:39
Kriszti�n a k�vetkez� napokban is el�g elfoglalt volt. Reggel kor�n elment, este k�s�n �rt haza. Igyekezt�nk min�l t�bb id�t egy�ttt�lteni, persze ezek ilyen max f�l �r�s tal�lk�k voltak, persze mi m�r ennek is nagyon tudtunk �r�lni. - Szia. – sz�lt bele a telefonba. Hangj�n �rezhet� volt, hogy mosolyog. - Szia. M�r v�gezt�l? – k�rdeztem m�zesm�zos hangon. - Igen. �s te? Mikor v�gzel a fot�z�son? - M�g egy �ra m�lva. – h�ztam el a sz�mat. - Na zs��r. Akkor mit sz�ln�l, ha egy�tt eb�deln�nk? - Mi t�rt�nt? A m�v�sz�r ennyire r��r? – cs�szott ki a sz�mon. Annyira nem akartam ezt felhozni, de valahogy el�j�tt bel�lem. - Viki..- s�hajtott a telefonba. - Tudom. Sajn�lom! Nem gondolkoztam, csak �gy kics�szott a sz�mon. - De �gy �rzel igaz? – suttogta a telefonba. - Ezt majd az eb�d k�zben megbesz�lj�k, ok�? - Rendben. – hangj�n �rezhet� volt a k�ts�gbeesetts�g. - Kriszti�n,! H�j, fel a fejjel. – mosolyogtam. �gy meg�leltem volna, hogy �rezze, hogy t�nyleg sajn�lom. – T�nyleg nem �gy gondoltam. - Rendben. Akkor egy �ra m�lva ott vagyok �rted, persze, ha szeretn�d. – v�ltott �t kisfi�s st�lusra. - Kriszti�n. – s�hajtottam. – Ez nem k�rd�s, m�g sz�p, hogy szeretn�m. De miattam ne f�radj. - �gyis elkel mennem v�s�rolni, ha enni akarunk. Meg am�gy is �rted mindent. - Jah, hogy nekem kell f�zni? – nevettem – �s mit szeretn�l? - Nem, nem te fogsz, hanem mi fogunk. – hangs�lyozta ki a „mi” sz�t. – �s mit sz�ln�l mondjuk egy kis r�ntott h�shoz, s�lt krumplival? - �n benne vagyok. – nevettem. – Meg tudod oldani a v�s�rl�st egyed�l? - Nem vagyok 5 �ves! – jelentette ki hat�rozottan. - �n sem az�rt mondtam, de sz�vesen veled tartok, ha kell. - Na j�, magammal viszlek. – nevetett. - V�rlak, de most le kell tennem. Szeretlek. - �n is. Majd letett�k a telefont. Az az egy �ra hamar elrep�lt. A fot�k j�l siker�ltek. M�g nekem is tetszettek, ami k�sz csod�nak sz�m�t. Gyorsan �t�lt�ztem, �s m�r rohantam is le a parkol�ba. Kriszti�n laz�n az aut�j�nak t�maszkodva v�rt r�m. Odal�ptem el�, �s egy apr� cs�kot nyomtam a sz�j�ra. - Hi�nyozt�l. – suttogtam ajkaiba, mire � csak elmosolyodott. Majd be�lt�nk a kocsiba, �s meg sem �lltunk a k�zeli hipermarketig. Term�szetesen, Kriszti�n eg�sz �t�n a kezemet fogta, m�g akkor sem engedte el, ha v�ltani kellett. Ilyenkor a sebv�lt�t kez�nk k�z� kulcsolva vezetett, amin �n csak mosolyogni tudtam. Mikor meg�rkezt�nk szerezt�nk egy kosarat, �s bement�nk az �zletbe. Kriszti�n nem zavartatta mag�t, engem h�tulr�l meg�lelve fogta meg a kosarat, �s �gy tolta. Nem �rdekelte, hogy ki l�tja, ha megcs�kol, ha meg�lel, vagy ha a nyakamba puszil. �gy egy kicsit elh�z�dott a v�s�rl�s, de az�rt mondhatni id�ben haza�rt�nk. �n bementem a konyh�ba, hogy kipakoljam, amit vett�nk. Kriszti�n pedig egyenesen Tomik�hoz ment, de nem volt szerencs�je, �ppen koncertezett. Milyen meglep�, de Szandra sem volt otthon. Mostan�ban felt�n�en j�ban vannak a Tam�ssal, de am�g ez �gy van, aggodalomra semmi ok. - Akkor? Hol kezdj�k? – csapta �ssze tenyer�t Kriszti�n. - Te csak �lj le. – nevettem. - De arr�l volt sz�, hogy egy�tt csin�ljuk. – durc�skodott. - J�! Mondjuk, akkor seg�thetsz bepan�rozni a h�st. - Musz�j? – nyavalygott. - Te akart�l seg�teni. – nevettem. – S�t ez a f�z�s is a te �tleted volt. - Nem �ppen �gy k�pzeltem el. – �t�lelt �s belecs�kolt a nyakamba. Kezemmel a haj�ba t�rtam, �gy h�ztam m�g k�zelebb magamhoz. Lassan cs�kolta v�gig a nyakam, m�g el nem �rt a sz�mig. �vatosan hajolt k�zelebb. Ajkaink p�r centire voltak egym�st�l, de nem hagytam, hogy megcs�koljon. - Azt hiszem, neked dolgod van. – mosolyogtam p�r centire ajkait�l. - Tudom. – s�hajtott. Elengedett �s vissza�lt az asztalhoz. K�zben elk�sz�lt a kaja is. Kiszedtem egy j� adagot, �s letettem el�, majd be�ltem az �l�be. Nem n�zett r�m, szem�t les�t�tte. - Krisz. – suttogtam. - Sajn�lom. �n nem akartam, hogy �gy legyen. Igyekszem min�l t�bb id�t veled lenni, de tiszt�ban vagyok vele, hogy ez igen csek�ly. - Tudom! Az �n munk�m is el�g nagy akad�ly, de ez van. Nek�nk ez jutott, de am�g az a kis id�t is, amit tudunk egym�ssal t�lts�k, addig nincs mir�l besz�lni. – cs�koltam meg. – De most m�r egy�l. Kell az energia. Kriszti�nnal nevetg�lve, egym�st etetve fejezt�k be az eb�det. Azt ugyan hozz� kell tenni, hogy m�r d�lut�n n�gy volt…. Majd megj�ttek Orsi�k. - A Tomik��kat hozod, a K�lyk�t meg viszed? Hogy m�k�d�k ez? – nevettem. - L�tod, l�tod! Kellett neked lek�tn�d magad. – nevetett � is. – K�ly�k k�sz vagy m�r? �gy is k�s�ben vagyunk! - Megyek m�r! Cs�kok k�zepette elk�sz�ntem Kriszti�nt�l. Miut�n elmentek, le�lt�nk DVD-zni a t�bbiekkel. Bence is befutott a v�g�re, �gy m�s el�g j� hangulat kerekedett. M�g csak 8 �ra volt, de �n nagyon f�radt voltam. A d�lel�tti fot�z�s el�g� lesz�vott, �gy lezuhanyoztam, majd lefek�dtem. Nem telt bele n�h�ny percbe, �s m�r m�lyen aludtam.

18. r�sz	Wiky	2011.10.22. 07:44
Mivel Tomik��k elmentek koncertre, Kriszti�nnak is dolga volt, �s Bence sem volt otthon, teljesen egyed�l maradtam. Pr�b�ltam magam hasznoss� tenni �s egy kis h�zimunk�t v�gezni. �sszeszedtem a szennyest, kivasaltam p�r ruh�t, porsz�v�ztam…a szok�sos dolgok. Bekapcsoltam a r�di�t, �s j� hangosan b�mb�ltetni kezdtem. B�ztam benne, hogy ha lek�t�m a figyelmemet, nem fog felesleges dolgokon p�r�gni az agyam, de nem �gy volt. Egyre csak Kriszti�n j�rt a fejemben, hogy vajon t�nyleg nem haragszik? Vajon t�nyleg el tud siklani ezen? �s egy�ltal�n a Tam�ssal mi lesz, megromlik a bar�ts�guk? �n szeretetem �t, ez biztos, de � is �gy van vele? Tov�bb �rl�dtem volna magamban, de egyszer csak Bence toppant be. - H�t te? – n�zett r�m k�rd�en - Takar�tok. - Valahogy ez nem l�tszik meg a lak�son. Olyan, mintha torn�d� s�p�rt volna v�gig a szob�n. – nevetett. Nem sz�ltam semmit. Gondokt�l telve v�gtam magam hanyatt a kanap�n. – Na ki vele! Mi t�rt�nt? - �sszevesztem kicsit a K�ly�kkel, de azt mondta, hogy nem haragszik, de �n nem hiszek neki. – temettem kezembe az arcom. - H�! Ha Kriszti�n azt mondta, az biztos �gy is van! Tudod, hogy ilyenekkel nem szokott tr�f�lni. - Gondolod? – n�ztem fel r� k�nnyes szemekkel. - Igen! Szeret t�ged. Mindenn�l jobban �s nem hiszem, hogy tudn�l olyat mondani, vagy tenni, ami megv�ltoztatn� ezt az �rz�st. – �lt le mell�m a kanap�ra. - K�sz�n�m Bencus! – �leltem �t. - Khm.. megzavartam valami? – mosolygott Kriszti�n az ajt�b�l. - Na akkor �n l�ptem. Hagylak titeket, azt hiszem, van mit megbesz�lnetek. - Bence! K�sz�n�m. – mosolyogtam r�. Visszamosolygott, �s bement a szob�j�ba. A nappaliban n�ma csend lett. Kriszti�n csak �llt az ajt�ban, m�g �n mozdulatlanul �ltem a kanap�n. Nem n�zt�nk egym�sra, ker�lt�k egym�s tekintet�t. - Sz�val… - mondtuk egyszerre. – Igen? Mond csak. – sz�laltunk meg ism�t egyszerre. Ezen mind a ketten elmosolyodtunk. - Kezd nyugodtan. – aj�nlotta fel. - Nem vagy �hes? Van spagetti. – mosolyogtam r� k�ts�gbeesetten. - Most hogy mondod, de. – nevetett. – Meleg�tesz, m�g gyorsan lezuhanyzom? - Persze. – �s ezzel fel�lltam, �s bementem a konyh�ba. Kriszti�n hamar v�gzett a f�rd�szob�ban. �szrev�tlen�l osont be a konyh�ba, �s a sz�vbajt hozva r�m h�tulr�l mag�hoz �lelt. - J�zusom! – h�ledeztem. - Megijesztettelek? – cs�kolta meg a nyakam. - Nem kicsit. – nevettem. – Krisz! T�nyleg nem haragszol? Vagy csak �gy mondtad? - Ismerhetn�l m�r annyira, hogy tudod, hogy nem szoktam „csak �gy” mondani dolgokat. - �s a Tam�s? M�rmint ugye nem lesz v�ge ennek a bar�ts�gnak emiatt? – fordultam vele szembe. - Tomik�val sem lesz sem. Nem haragudhatok r� emiatt. R�gen volt, akkor m�g nem voltunk egy�tt, a Tomika meg nem vak. Nem hib�ztathatom amiatt, hogy annyira sz�p vagy, hogy nem tudott nem figyelmen k�v�l hagyni. – sz�j�t �jra az eny�mre nyomta. Cs�kj�ba l�bam beleremegett, sz�vver�sem felgyorsult. - Ezt ne csin�ld m�g egyszer! A l�baim �sszecsuklanak – suttogtam az ajkaiba, mire � �jb�l megcs�kolt - �s akkor ehhez mit sz�lsz? - majd combomn�l fogva felemelt, �s felrakott a konyhapultra. L�baimat dereka k�r� fontam, �s �gy folytattuk a cs�ktat�t. Szenved�lyes volt, �s vad. - Az el�bb m�g �hes volt�l. – nevettem bele a cs�kba. - Most is az vagyok. Csak �ppen t�ged jobban k�v�nlak. – esett neki a nyakamnak. - Kriszti�n! – toltam el magamt�l. - K�rlek, ne! M�r csak att�l kik�sz�l�k, ha hozz�m �rsz….ha meg�lelsz… ha megcs�kolsz – suttogta, mik�zben tov�bb cs�kolgatott. - Akkor mutasd, mit tudsz. – a p�l�j�n�l fogva k�zelebb h�ztam magamhoz. Sz�ja p�r centire volt az eny�mt�l, de nem cs�koltam meg. Nem adtam meg neki, ezt az �lvezetet. Had szenvedjen egy kicsit. Hevesen szedte a leveg�t. Egyre jobban szenvedett, hogy nem kapja meg, amit annyira akar. Nem tudott tov�bb v�rni, sz�ja az el�m fel� k�zeledett, de �n elford�tottam a fejem. - Ne itt! – suttogtam. Egy sz� n�lk�l felemelt, �s egyenesen a szob�ja fel� vitt. Be�rve oda, lefektetett az �gyra, �s sz� szerint nekem esett. Cs�kolt, sim�tott ahol csak �rt. �gy vette birtokba a testem, mintha pontosan tudn�, hogy mi j� nekem. Ez val�sz�n�leg �gy is volt. Test�nk egybe olvadt, �s az �v� lettem…. F�radtan d�lt el mellettem. K�zelebb b�jtam hozz�, mire � �tkarolt. A v�llamra apr� k�r�ket kezdett rajzolni. �gy fek�dt�nk egym�s karjaiban. - K�sz�n�m, hogy vagy nekem. M�s l�ny, m�r az els� alkalom ut�n fak�pn�l hagy. Az els� kirohan�som ut�n elege lesz bel�lem. A folyamatos id�hi�nyr�l nem is besz�lve. – sim�tott v�gig az arcomon. - �n k�sz�n�m, hogy elviseled a hisztijeimet, az �lland� k�ts�geimet. – nyomtam puszit az arc�ra. N�ma csend lett a szob�ban, nem sz�laltunk meg. Csak fek�dt�nk egym�shoz nagyon k�zel, �s m�lyen egym�s szem�be n�zt�nk. Csak simogattuk egym�st, ezt n�ha-n�ha egy-egy kisebb puszi, vagy nagyobb cs�k zavarta meg. Majd sz�pen lassan mind a ketten elaludtunk.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk